Vannak tárgyak, amelyeket könnyen lehet pótolni. Egy táska, egy autó, egy telefon ha elveszik, megvehetjük újra. Vannak élmények, amelyeket ismét átélhetünk: visszatérhetünk ugyanarra a tengerpartra, újra elmehetünk ugyanabba az étterembe. De van valami, amiből mindannyian véges készlettel rendelkezünk, és amit semmilyen áron nem szerezhetünk vissza: az idő.

Ez az egyetlen valódi valuta, amellyel mindannyian fizetünk, és amely mindenkinél másképp fogy.
Sokan pénzben mérik a sikert, pedig a legnagyobb érték mindig az marad, ha van időnk arra, amire valóban vágyunk.

Egy lassú reggelire, ahol nem a telefon pittyegése diktálja a ritmust. Egy délutáni sétára, ahol meghalljuk a saját gondolatainkat.

Egy vacsorára azokkal, akik mellett önmagunk lehetünk. Az élet igazi gazdagsága nem a birtokolt dolgok számában rejlik, hanem azokban a percekben, amelyekre később is emlékezünk.

A világ közben minden pillanatban az időnkre vadászik.A munkaórák elviszik az energiánkat, a képernyők elvonják a figyelmünket, a rohanás pedig felőrli a türelmünket.  És legtöbbször mi magunk adjuk oda. A valódi kiváltság tehát ma nem az, ha többet keresünk, hanem az, ha mi dönthetjük el, mire fordítjuk a saját óráinkat.
Akik igazán értik a luxus lényegét, már másképp tekintenek az időre. Nem a birtokolt tárgyakban mérik a sikert, hanem abban, ahogy megteremtjük magunknak a szabadságot: a lassú reggelikhez, az elmélyült beszélgetésekhez, az utazásokhoz, amelyekből feltöltődve térünk vissza. A gazdagság ma abban rejlik, mennyi időt tudunk visszavenni magunknak abból, amit a világ minden pillanatban el akar venni. 

A keleti tanítások szerint az idő nem lineáris, hanem körforgás: minden pillanat új lehetőség arra, hogy másképp döntsünk. Ez a szemlélet segít abban, hogy ne úgy érezzük, kifutunk belőle, hanem hogy minden percben ott a lehetőség megélni azt, ami fontos. A modern pszichológia ehhez hozzáteszi: az időérzékelésünk nem a naptárhoz kötött, hanem az élményeinkhez. Egy nap, amit rohanással töltünk, gyakran üresnek tűnik, míg egy beszélgetés, egy utazás vagy egy könyv úgy mélyül el bennünk, hogy évekkel később is vissza tudjuk idézni. Így lesz az idő nem mennyiség, hanem minőség kérdése.
Az időt birtokolni nem lehet, de formálni igen. Mindennap választások sorozatából áll: kivel töltjük, mire figyelünk, mit engedünk be az életünkbe. Van, amikor a munka fontosabb, máskor a csend, egy beszélgetés vagy egy utazás. Az idő attól válik értékessé, hogy milyen tartalommal töltjük meg.
Amikor visszagondolunk, nem a sietős napokat idézzük fel, hanem azokat a perceket, amikor tényleg jelen voltunk. Inkább azok a pillanatok, amelyeket teljes jelenléttel éltünk meg. Egy tekintet, egy mondat, egy érzés, egy illat, egy hely, ahol otthon éreztük magunkat. Ezekből épül fel az élet, és ezek azok az ajándékok, amelyekhez semmi más nem fogható.

Az idő a legdrágább dolog, amit valaha birtokoltál.  Minden nap, minden pillanatban újra választhatsz, mire költöd.

• az élet igazi gazdagsága élet idő mókuskerék munka

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!