Ez a rendellenesség az egyén önmagával szemben érzett szégyen-és elégedetlenség érzéséből fakad. Az ilyen embereket általában gyerekkorban éri valamilyen trauma; legtöbbször az, hogy azt éreztették velük, nem elég jók, bármit is csinálnak, az rossz. Így később, mikor felnőnek, ők is ugyanezt vetítik ki másokra. Önmagukat különlegesnek tartják, és mindenért másokat hibáztatnak.

A korai rossz tapasztalatok vezetnek a „nárcisztikus szégyenérzet” kialakulásához, amelyek kiváltják a „nárcisztikus dühöt”. Bármilyen nemű kritikára, esetleg tiszteletlenségre túlérzékenyen reagálnak, és ez időként dühkitörésekbe torkollik. Ez legtöbbször közvetlen környezetükön csapódik, így egy ilyen emberrel együtt élni nagyon nehéz. Gyakori, hogy házastársukkal, gyerekükkel elhitetik, hogy ők rosszak, semmit nem csinálnak jól. Ez arra vezethető vissza, hogy ők is ugyanezt kapták gyerekkorukban.

Jellemző még rájuk, hogy nagyon önzőek. Nem törődnek mások érzéseivel, kizárólag az érdekli őket, hogy őket a rajongásig szeressék, és minden igényük ki legyen elégítve. Nagyon arrogánsak, önelégültek, és látszatra magabiztosak. Ez a magabiztosság azonban csak egy védekező mechanizmus, saját sérülékenységüket leplezik velük. Önmagukat különlegesnek tartják, és folyamatos elismerést várnak másoktól. Ha valakitől ezt nem kapják meg, akkor butának, tudatlannak titulálják. Gyakran irigyek másokra, akik elértek valamilyen sikert, vagy elismerésben részesülnek. Úgy gondolják, hogy ők azt sokkal jobban megérdemelték volna. Sokszor álmodoznak arról, hogy híresek, ismertek, sikeresek. Ezzel szeretnék kitölteni a lelkükben az érzelmi űrt.  Más emberek csak addig fontosak számukra, amíg az pozitív hatással van rájuk. Például valamilyen pozíciót köszönhet nekik, esetleg csodálja a nárcisztikus beteget.

Lényeg, hogy minden róla kell, hogy szóljon.
Természetesen a nárcizmusnak eltérő fokozatai vannak, és nem minden esetben jön elő az összes tünet. Kezelni terapeuta segítségével lehet; ám ez nehéz, mivel olyan légkört kell kialakítani a betegnek, amiben biztonságban érzi magát, hiszen csak így tud megnyílni. A kezelés eredményességéhez arra van szükség, hogy ne felejtsük el: a fent leírt tünetek az alacsony önbecsülés és az önmegvetés eredményei. Lényegében a nárcisztikus ember viselkedés egy védekező mechanizmus. Mindezek sok nehézséget okoz a terapeutának, ám a velük együtt élőknek még rosszabb. Hiszen egy kapcsolat csak akkor tud jól működni, ha mindkét fél kölcsönösen szereti és tiszteli egymást. Ám ezekre az érzésekre a beteg nem igazán képes.
Érdekességként megemlítem, hogy a nárcisztikus szó a görög mitológiából származik. Élt egy Narcissus nevű ifjú, aki rajongott önmaga szépségéért, egész álló nap saját magát csodálta a tükörben. Önteltsége végül annyira felbosszantotta az isteneket, hogy mérgükben nárcisszá változtatták.

• mentális betegségek nárcisztikus nárcisztikus ember

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!