A városi ékszerdoboz – Az elektromos Mini

Nem kérdés, a Mini ideális alap, hogy elektromost csináljanak belőle. A Mini mindig is kilógott a sorból. Egyedi, sportos és trendi autókat látunk magunk előtt, ha kimondjuk ezt a nevet. Az elektromos változat minden tulajdonságot megtartott, amitől a „Minisége” megmaradt, miközben a meghajtást villanymotor végzi.

Nem is akárhogyan gyorsul, hiszen sportautókat megszégyenítő képességei lettek a villanymotorral. Egyszerűen brutális. De mielőtt ebbe részletesebben elmerülnénk lássuk a külsőt.

A Mini nem szól másról, mint az érzelmekről. Minden egyes részlete átgondolt, mutatós, divatos és 100% Brit. Elfogadom, hogy valaki esetleg nem szereti, nem tetszik neki. De ez csakis akkor lehetséges, ha még nem próbálta. 60 éve van velünk a Mini. A méretei persze már nem annyira kicsik, mint annak idején, de a forma, a stílus és az üzenet, amit ez a kocsi ad, egyáltalán nem változott semmit. Halad a korral, egyre modernebb lesz, kiszolgálja a fogyasztói igényeket, ezek után tehát nem kérdés, hogy elektromos változatnak is kell lenni belőle.

Ahogy említettem, összességében szinte nem változott semmit. De rengeteg apró részlet van, amiből persze látható, hogy nem egy hagyományos Minit látunk. Az általunk tesztelt L felszereltségi szint különösen sok árulkodó jegyet hordoz. Rengeteg e betű, amelyek mind-mind arra utalnak, hogy itt bizony egy olyan autó van előttünk, amely ugyanaz, de mégis egészen más. Sárga e betű díszeleg a csomagtartón, a hűtőrács helyét elfoglaló teli szürke orrészen, a jobb oldalra elhelyezett töltőnyílás ajtaján, sőt a felnik is játékos módon egy e betűt szimbolizálnak. A különleges fényezés – szürke, sárga, fekete tetővel – garantálja, hogy még egy csak hasonlónak mondható színű autó se jöhessen velünk szembe az utcán. A most már BMW (tehát német gyár) büszkén tiszteleg a Brit örökségnek, így izgalmas és nagyon menő formában megtaláljuk a Union Jacket, az angol zászlót, a hátsó lámpákon.

És belül mi változott? Lényegében semmi. Egyedi ugyan a jobb első ülés előtti betét és a kormány mögötti kijelző, de ezeken felül változatlan, hamisítatlan, minőségi minden egyes részlet. Sajnos én elfogult vagyok, így nem tudok haragudni a Minire, hogy viszonylag szűkösnek mondható beltere van, ahol a hátsó utasok egyáltalán nincsenek elkényeztetve. Számomra az új, elektromos Minire szabott műszerfal az egyetlen pont, amivel nem voltam kibékülve. Jobban hasonlít egy Nintendóra, mint egy műszerfalra. Elosztása, átláthatósága mindazonáltal rendben van, csak a forma nem illik nekem a képbe.

A Mini alkalmas ugyan, hogy négy embert szállítson, de a kialakításnál nem ez volt a fő koncepció. Egyetlen Mini tulajdonos sem akar nagycsaládos kedvezményt kapni erre az autóra. A csomagtartó szintén inkább kicsi, mint nagy csupán 211 l-es. Viszont a lehajtott hátsó ülésekkel 731 l.

A Mini a fenti adatok miatt sem egy tipikus nagytávú utazó autó, de az elektromos változat ezeket a lehetőségeket is leszűkíti az akkumulátor kapacitása miatt. 30kW-os akku-packja segítségével nagyjából 200km-es hatótávolság megtételére képes. Persze csak akkor, ha igazán odafigyelünk és nem használjuk ki a teljesítményéből fakadó lehetőségeket. Ekkor ugyanis 13-13,5 kW-nál nincsen több áramra szüksége. Városban egyébként ez a hatótávolság bőségesen elegendő, olyannyira, hogy nem is feltétlenül kell minden pedálnyomásra és a különböző elektromos fogyasztóra odafigyelni.

Én erre az utóbbira ösztönzök mindenkit, mert ahogy a cikk elején írtam, elképesztő feeling a gyorsulást megélni a Miniben. Mint minden elektromos autóban itt is élvezhetjük a változatlan nyomatékból fakadó gyorsulás élményt. Míg 100-ra 7,3 alatt gyorsul, ami szintén nem rossz eredmény, de például 60-ra csupán 3,9 mp kell neki. Nem mértem ugyan, de érzésre 130-ra se kell neki több idő 10 mp-nél. Mindezt egyébként a 181Le-s villanymotor 270Nm nyomaték segítségével képes elkövetni. Picivel kisebb értékek ezek, mint a Mini Cooper S esetében, de a gyorsulás érzés sokkal jobb.

Mindenképpen fontos még egyszer kiemelnem, hogy a Mini mindenféle technikai kütyüvel rendelkezik, ultramodern és tradicionális egyben. Megmaradt a többi Mini-ben megismert központi kerek kijelző, melynek peremén az adott tevékenységhez tartozó színvilág jelenik meg. Más a szín, ha ECO-beállításnál, Sportmódban haladunk, vagy éppen tolatunk. Kicsit „parasztvakítós” a dolog, de a kidolgozás és a megjelenés miatt egyáltalán nem gagyi, sőt minőséginek és látványosnak tartom. A kerek kijelző közepén található egy téglalap formájú kijelző, amelyre a telefonunk vezeték nélkül tükrözhető. Ha nem így használjuk a képernyőt, és nem a telefonunkat látjuk, akkor sem fogunk zavarba esni. A menürendszer könnyen kezelhető, jól átlátható és logikus. Ha valaki nem akarja az érintőképernyőt nyomogatni, használhatja a tekerhető kezelőgombot és a mellette elhelyezett néhány funkciógombot is.

A Mini nem a hatótávolsággal akart kitűnni a sorból. Egyedi megjelenése és a minőségi kidolgozása miatt végre egy hagyományos formájú – a konszerntárs BMW i3 nem szokványos formájához képest – elektromos autó jelent meg a piacon, amelynek az ára szerencsére egyáltalán nincsen elrugaszkodva a többi elektromos autóhoz képest.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szőnyi Zoltán

Jó pár évet töltöttem az autós szakmában, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy továbbtanulási időszak volt számomra, mivel egész életemben érdekeltek az autók. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen több száz különböző fajta autót volt szerencsém kipróbálni életem során és számos szakmai konferencián volt lehetőségem képződni. Igyekszem a megszokotthoz képest más megvilágításból írni, beszélni az autókról.