Azt hiszem az egyik legnehezebb feladat elfogadni, hogy itt, ebben a színjátékban nem azonos szerepeket játszunk. Vagyis amíg észre sem vesszük, hogy ez egy színjáték és a függöny mögött van egy teljesen másik világ, archetipusos szerepeket játszunk. Az élet egy olyan színjáték, ahol pontosan azért játszunk végig mindent, mert csak is a megélések hoznak létre olyan érzelmeket, ami miatt fejlődni tudunk.

Például: bántalmazott szerep megélése nélkül soha sem éreznénk meg, hogy milyen is az, mennyire fáj és nem tudna kialakulni az együttérzés. Pontosabban kell bántalmazottnak és bántalmazónak is lennünk azért, hogy megismerjük minden ízét ennek a játéknak és a tapasztalatok által okozott érzelmek segítsenek rádöbbenni arra, hogy ebből a körforgásból kiszállhatunk. Ha ide eljutsz, ha erre rá tudsz látni, már rendelkezel bizonyos szintű tudatossággal.

Azt várni viszont, hogy mindenki más is képes erre, vagy, hogy eljött az ideje annak, hogy képes legyen komoly önemésztést von maga után. Azért, mert érthetetlenül állsz, az emberek cselekedetei felett és az ami már neked evidens, de ők még képtelenek rá, szépen szétmarja a lelked. Megérteni mások cselekedeteit, lehetetlen vállalkozás és úgy gondolom, hogy éppen elég a sajátunk megértése is. Ez nem jelenti azt, hogy bele kell egyezni, vagy helyesnek kell tartani, egyszerűen csak felismerve az életünk ritmusát, be kéne látni, hogy "nem tudják mit cselekszenek". Az írás persze arról is szól, hogy " boldogok a lelki szegények". Talán ezt úgy lenne értelme lefordítanunk, hogy még nem ébredtek fel és ezért nincsenek tudatában a cselekedeteik következményeivel, így nem látják át mit okoznak ezzel, így nem érzékelik, hogy az élet nem annyira szűk, ahogy ők látják, így nem is akarnak felelősséget vállalni és nincsenek tudatában annak, hogy mit cselekszenek.

A felébredett ember viszont már mind ezt tudatosan átlátja, tisztában van azokkal a törvényekkel, amelyeket nem törvénykönyvekbe írtak, és saját fájdalmai tudatos megélése által, tisztában van azzal mit okoz, ezért igyekszik nem megcselekedni. A felébredésében a legnagyobb fájdalmat és kihívást pont az okozta, hogy nem tudattalanul sodródik tovább, hanem felismerte azokat a következményeket, amelyeket okozott és úgy döntött nem teszi többé. Onnantól fogva, hogy már tudod, hogy helytelenül, fájdalmasan viselkedsz sokkal maróbb helytelenül viselkedni. Mert tudod. Viszont azok, akik még mindig alszanak, nincsenek tisztábban ezzel és teljesen természetesen folytatják tovább a gaztetteiket.

• életszemlélet gondolkodásmód

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!