Tud-e a mai férfi udvarolni? Hol maradnak a régimódi ismerkedési szokások, a mély beszélgetések? Hol vannak azok a férfiak, akiket csillogó szemmel figyelünk, ahogyan eltökélten indulnak felénk az udvarlás sokak számára bonyolult és szükségtelen mezsgyéjén? Ők nem érzékelik ezt fölösleges, mihaszna, időhúzó tevékenységnek, nem tekintik kiveszőben lévő formának, hanem inkább számukra is élvezetes férfiúi kötelezettségnek.

Boldog, és büszke nőnek érezheti magát az, aki mellett olyan férfi áll, aki még tudja, hogy milyen egy olyan, igazi, „ódivatú” randevú. És nem fancy helyeket választ, hanem olyat, aminek kedves, marasztaló, otthonos atmoszférája van, és a zöldborsó krémleves is ott a legfinomabb.

Az érzelmek, a vágyódás, és a késztetés, hogy megosszuk a másikkal, amit érzünk alapvető, tiszta emberi igényünk. Ma már azonban fájdalmasan gyanakvóvá váltunk, unjuk a folytonos játszmákat, és ugyanazokat a köröket, amiket meg kell futni az ismerkedés során. Az évek során mindenki megfáradt, és bent ragadt volna ezekben a körökben? Félelmek, komplexusok, feldolgozatlan múlt, lelki sebek tarkítják, csúfítják lelkünket, lényünket átjárja a félelem. Félünk megnyílni, őszintének lenni, félünk feladni a szabadságunkat, a jól bejáratott, önállóan működtetett életünket. Az érzelmeket kimutatni veszélyes hazárdjáték manapság. A férfi attól tart, hogy lehull a macsó jelmez, és kiderül az igazság, hogy csak egy sérült lelkű, önbizalom hiányos, búsképű lovag. A nő meg azon aggódik, hogy túl sok lesz, érzelmeivel elárasztja, megijeszti a másikat, aki hanyatt homlok menekül az érzelemlavina elől.

Egy erős nő ma az elérhetetlen, öntudatos jégkirálynőt alakítja, és ahelyett, hogy meggyógyítanánk, még sérültebbé, még betegebbé tesszük egymást. Egy lehetséges kapcsolat már felborult szerepekkel indul. A nő találja ki a helyszínt, mert ismeri a város legtutibb éttermét, és pillanatnyilag nincs bizalma másban, ezért ő foglal asztalt, vacsora után automatikusan nyúl a bankkártyájáért, a találkozó után pedig azonnal pikáns üzenetekkel bombázza a kiszemelt férfit. Mi marad a férfiaknak? Pedig szükségük van a hódítás édes ízére, hogy eljátszhatják a saját, hagyományos szerepeiket, a nőknek pedig arra van szüksége, hogy meghódítva érezhessék magukat.

A látszat szerepek felállítása után természetes módon bújnak egyetlen randi után az ágyba, hiszen az nem jelent semmit, a szex csak szex. Hódítás, ismerkedés, mély beszélgetések, flört, évődés, csábítás, udvarlás nem létezik, nincs, eltűnt. Nincsenek fantáziák, vágyak, elképzelések, csalogató részletek, nincs kézfejen felejtett finom, igéző, hívogató parfümillat. Nincs öröm, izgalom, nincs a kiválasztott nőnek járó teljes, odaadó figyelem, amitől ő különlegesnek, gyönyörűnek, kívánatosnak érezheti magát.

• férfi párkapcsolat udvarlás

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!