Az önmegtartóztatók kapcsolatban élnek, de elutasítanak minden testi érintkezést. Éheztetik magukat, hónapokon éveken át, majd mielőtt végleg elpusztítanák a kapcsolatot, mégis magukhoz vesznek némi szexmorzsát, és a másiknak is dobnak belőle. Az önkéntes éhező sokszor más, természetes testi kontaktust sem visel el. Nehezen tűri, vagy elutasítja az intimitást, az ölelést, a csókokat, a masszázs pedig, mint a testi érintés és szeretetnyelv egyik legbeszédesebb kifejezésmódja, egyenesen taszítja.

A tudományos magyarázatokon túl, és a szerelemhormon szervezetből való kiürülésével fenntartható a kezdeti lángolás? Vagy ez is valami olyasmi, amibe már lusták, és túlságosan elfoglaltak vagyunk időt, energiát, és figyelmet invesztálni? Manapság nem igazán szeretünk megizzadni semmiért. Ahol unatkozunk, ahol dolgozni, küzdeni, változtatni, teperni, teremteni kellene, ahol kreatívnak kellene lennünk, onnan előbb-utóbb menekülünk, van úgyis másik, percek alatt elérhető opció, inkább arra szavazunk. De eszünk ágában sincs kidobni a régi, földön vergődő, friss oxigénért, vérátömlesztésért kiabáló egykori kapcsolatot, azt is megtartjuk látszatként, kirakat-kötelékként, pedig már régen nem az, aminek lennie kellene.   

Átölel és megveregeti a vállad, de ezzel világosan tudtodra adja, ennyit képes adni, nem többet. Vele úgy osztod meg a hitvesi ágyat éveken keresztül, hogy láthatatlan határvonal épült köztetek, ami nem léphető át, pedig az éhezés fáj, sajog, elviselhetetlen és életellenes. A szexanorexiás az érzelmeit sem kommunikálja. Bezárta a szívét, a kulcsot eldobta félúton, amikor még képes lett volna teljes szívvel és testtel feléd fordulni. Elmulasztottad észrevenni a lelki gyötrődését, lefoglalt a költözés, az új munkahely keresése, a hiteltörlesztés, a befizetendő számlák. Elkerülte a figyelmedet, hogy elindult feléd, de megállt félúton, kudarcba fulladt a próbálkozása. Már nem kommunikál, csupán munkáról, hiteltörlesztésről, gyerekről és sárgacsekkről: tökéletesen funkcionáló kis kommuna lettetek. Fáj a hiánya, értetlenség mar, kétségbeesetten keresed a kommunikációs hidat, beszéltetni próbálod. És persze bevetsz mindent. Szatént, selymet, combfixet. Nem volt még megalázóbb pillanat, eltol magától, és egy pillanatra meghalsz, megsemmisülsz, nőiességed semmibe véve, önbizalmad porba hullva. Miért nem kellesz? A szexanorexiás nem akar magyarázkodni, esélyt sem ad, de még mindig remekül, illedelmesen csevegtek semmiségekről. 

Hogyan lesz egy párkapcsolat szexmentes? Minél jobban összpontosítunk valami mellékes dologra, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a szex sikertelen lesz. A magas szexuális intelligenciával rendelkező párok között nincs félelem, nincs önbizalomhiány, a férfi nem érzi, hogy leszerepel a nő előtt, és nem válik frusztrálttá vélt, vagy valós méretbeli hiányosságok miatt. A pedig egy percig sem gondolja magáról, hogy nem kívánatos, nem vágyott, és nem szexi, nem aggódik a megvilágítás, a hegek, vagy a narancsbőr miatt. És ezt az állapotot csak a szexuális intelligencia növelésével lehet elérni. Bizony, az önbecsülés hiánya, az önbizalomhiány nagyon is kártékonyan hat az izgalmas szexre.

Mindannyiunk számára fontos a dicséret és a pozitív megerősítés, szárnyalunk, önbizalmunk izmosodik, és milyen vonzó tud lenni egy önmagával elégedett, egészséges önbizalmú társ, nem csak a szexben, hanem közös életünk minden területén. Milyen tévhitek, érzelmi gátak akadályoznak minket abban, hogy igazán élvezni tudjuk a szexet? A férfiak esetében a legnagyobb probléma a gyötrő teljesítménykényszer, ami merevedési gondokat, vagy túl „korai örömöt” okoz. Mi, nők emocionális lények vagyunk, sokkal inkább a nem megfelelő érzelmi háttér okozza a problémát. Kíván még? Szeret még? Miért nem figyel rám jobban? Biztos van valakije...

• boldogság házasság intimitás önmegtartóztatás párkapcsolat szerelem szex szexuális anorexia

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!