Mindannyiunk életében akadnak olyan múltbeli események, pillanatok melyektől nehezen válunk meg - vagy azért mert annyira szép emlékeket idéznek elő, vagy pedig túl fájdalmasak és valamiért újra és újra lejátsszuk magunkban ezeket az eseményeket.
Ez egy bizonyos szintig rendben is lenne, hisz ez a folyamat maga a feldogozás része, a gond ott kezdődik mikor egy minket már egyáltalán nem szolgáló, nem is építő múltbeli esemény tart vissza a jelen pillanat megélésétől. Sokszor csupán mi magunk hurcoljuk a múltban szerzett koloncainkat, az pedig, aki ezeket ránk tette, már réges rég más vizeken evez, sőt, talán fogalma sincs róla mekkora sebet hagyott a lelkünkön.
Megéri-e béklyóként hurcolni ezeket a sérelmeket, fájdalmakat? Vajon helyes döntés-e jelen pillanatunkat is beárnyékolni a múlt démonaival?
Azon változtatni nem tudunk, hogy ki és hogyan hagyott életünk útján mély, fájdalmas nyomokat, azon viszont csak te magad tudsz változtatni, hogy a múlt negatív eseményeit mennyire engeded be a jelenedbe. Mert nincs más, csak a jelen. A múlt nem létezik már, csak a jelen pillanatban tudsz élni. Ne engedd hát, hogy valaki, aki már rég nem életed része, elvegye a MOST boldogságát.
Tartozol magadnak azzal, hogy ezt szem előtt tartod minden egyes nap. Megtanulva a leckét, begyógyítva a sebeket, emelt fővel és tiszta szívvel várva az új lehetőségeket.
Amint leteszed a múlt béklyóit, azonnal érezni fogod, hogy a lelkedet szárnyra kap majd és újult erővel dobod le láncaid, hisz annyi, de annyi csoda vár még rád. Szabadulj fel!
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez