A munkahelyi zombik kiégett, alulmotivált, lelkesedést és önértékelést veszített, labilissá és rögeszméssé vált két lábon járó irodai, vagy egyéb munkahelyszíneken előforduló élőhalottak. A munkahelyi zombik azonban nem voltak mindig kisült agyú, munkaidőben klaviatúrára boruló szív nélküli gépek. Valaha óriási lendülettel csobbantak az új, ígéretes pozíció vérfrissítő hullámai közé. A lelkesedés a szakmáért a csúcson járt, a kollégákkal élénk és építő jellegű kapcsolatokat ápoltak, úgy gondolták fontos és pótolhatatlan munkaerők, ezért pozitív kisugárzásuk mindenkire ráragyogott.

Ha profi lélekbúvárok ők, akkor sem tűnik fel nekik, hogy ez akár lehetne a munkahelyi burnout, a kiégés első szakasza is, ami nem más, mint az idealizmus. Ha az idealizmus rózsaszín időszakát átlépve a még szívvel, lélekkel és egészséges aggyal rendelkező emberi lény elegendő anyagi, szakmai és erkölcsi elismerést, támogató, odaforduló segítséget, szakmai fejlődési lehetőséget, általános motivációt, tehát fontosság és jelentőség érzést tapasztal a munkahelyén, akkor talán nem csúszik egyre lejjebb és lejjebb a burnout bugyrába, és megállítható a munkahelyi zombivá válás folyamata. A munkahelyükön boldogtalanok rosszat tesznek az üzletnek, és negatív hatással vannak a környezetükre, csökkentik a profitot, és megfertőzik a kollégákat. Elriasztják a potenciális ügyfeleket, mert a céget folyamatosan sötét színben tüntetik fel. Kevesebb vagy nulla produktumért ugyanannyit kapnak, mint azok, akik a belüket kidolgozzák, folyamatosan új munkahely után kutatnak, állásinterjúkra járnak, nem utolsósorban többet vannak betegszabadságon.

Nem vagyunk tehetséges öndiagnoszták. Egy hiteles, emberi és odafigyelő vezetőnek fel kellene ismernie a burnout első, ordító tüneteit. Miért? Mert a zombik kíméletlenül fertőznek és örök stagnálásra, téli álomra ítélik majd az egykor ígéretes vállalkozást. Melyek a burnout szindróma leggyakoribb jelei? Testi tünetek lehetnek az állandó feszültség, testsúlyváltozás, depresszív hangulat, pszichoszomatikus megbetegedések. Pszichés tünetek közé sorolható a munkahelyhez és kollégákhoz való negatív viszonyulás, gyakori betegállomány, érdektelenség, és szakmai önértékelési problémák. Az egykor csillogóan tehetséges, kreatív, ötletgazdag és ragyogóan képzett munkavállaló szabadeséssel zuhan lefelé a munkahelyi boldogság és lelkesedés lépcsőin, aminek a vége a frusztráció, majd a teljes elfásultság, tompulás, legvégül végzetesen nemtörődöm, apatikus állapot.

Jobb azonban, ha nem hagyjuk az agyunkat végleg kisütni, és szívünkben se szenderedjen örök nyugalomra a törekvés és a becsvágy. Mi magunk is tehetünk a burnout ellen. Először is vizsgáljuk meg, hogy a nekünk megfelelő munkát végezzük-e. Bizonyított tény, hogy a kiégés veszélye legfőképpen azokra leselkedik, akik közvetlen szoros kapcsolatban állnak más emberekkel, lehet ez az orvos, jogász, ablak mögött ülő ügyintéző, tanár, ápoló, de akár a motivációs tréner is. Erkölcsileg és emberileg is nehéz elviselni mások ránk zúduló problémáit, negatív rezgéseit, és egyáltalán, nem mindenki alkalmas az állandó kommunikációra. Figyeljünk a jelekre. Ahol korlátozottak az előrejutási lehetőségek, ahol nem kapunk a munkánkról folyamatos visszajelzést, vagy pozitív megerősítést, ahol elborítanak az adminisztratív terhek, ahol a tehetségünket szemétlapátra söprik, ahol alacsony a jövedelem, és extra igénybevétel mellett óriási a felelősség, ahol gyakori váratlan krízishelyzetekbe kerülünk, ahol a hely lehúz és megbetegít, és ahol valóban délután kettőkor a pultra borulva horkolunk, onnan menekülnünk kell. Főleg akkor, ha a fenti problémák orvoslása iránti igényünk süket fülekre talál.

A munkahelyi zombik közöttünk járnak. Egy vezetőnek nincs mindig igaza, az alkalmazottat ne tekintse határidőt betartó, pontosan, de inkább korán érkező, későn távozó, kollégákkal és ügyfelekkel állandó kedélyes és gyümölcsöző kapcsolatot ápoló, arcra mosolyálarcot ragasztó pénzkereső gépnek. A megelőzésben fontos szerepe van a munkahelyi hálónak, hiszen egy jó csapatban a kiégés lehetősége a minimálisra csökkenthető, köszönhetően a valódi, egymásra figyelő emberi kapcsolatoknak. A burnout elleni leghatékonyabb megoldás azonban mégis az önismeret, melynek során fejlődni, növekedni képes személyiségünket megóvjuk a folyamatos frusztrálódástól, és önmagunkat egy új, teljesebb élet felé segítjük.

Király Eszter

• burnout karrier munkahely stressz

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!