Kulcsszó keresés /


Mikor van vége egy kapcsolatnak?

Az úton nem kell mindenáron ketten haladnunk. Ahhoz kell igazi kurázsi, hogy észleljük és ki tudjuk mondani: szorongok, elárvult vagyok, és fogalmam sincs hogyan tovább, mégis egyedül haladok tovább. Hátrahagylak téged, aki visszahúz, aki ráül a lelkemre, és lélegezni sem enged. Aki a bőrömbe mélyeszti ragaszkodása karvalykörmeit, aki belőlem szívja az energiát, akivel csak látszólag haladunk, mert ezt vetítjük kifelé szép, színes, szélesvásznú filmen. De az emberek unják már a mozinkat, átlátnak rajtunk, cseppet sem vagyunk hitelesek.

olvass tovább

Az egyedüllét nem a boldogtalanság és a magány metaforája

A test ölelése más. A fizikai érintés ideiglenesen magány hézagokat foltozhat, de az nem igazi érintés, nem lélekölelés. Az csak lelkek karambolja. Ha a lelket régóta nem ölelte senki, magányod még inkább sajog, sokkal jobban fáj, mint a fizikai érintés hiánya. Emberi kapcsolatok kellenének, és páncél nélkül, meztelen lélekkel, csontig lecsupaszítva kellene szeretni, semmit sem rejteni, nem várni magyarázatot, és nem ítélni meg.

olvass tovább

10 dolog, amit egészen biztosan Te is megtettél már, miután szakítottak veled

Sosem egyszerű, ha egy kapcsolat véget ér, függetlenül a körülményektől, de különösen nehéz akkor, ha csak a másik fél akarja azt, és ez minket váratlanul ér. Ilyenkor persze sok lehetőségünk van, hogy feldolgozzuk a veszteséget, és a fájdalmat, viszont vannak dolgok, amiket egészen biztosan majdnem mind elkövetünk, függetlenül attól, hogy ezeket a dolgokat beismerjük-e vagy sem.

olvass tovább

Az egyedülállók mentálisan erősebbek?

Egy párkapcsolat sokak számára burok, védelmet nyújtó komfortzóna. Egy érzelmi biztonságot nyújtó szerelemben van, hogy egészen összeolvadunk, amőbapárok leszünk, összefonódva, harmonikus szimbiózisban éljük mindennapjaikat. Életünket a többes szám bejáratott és kényelmes dualizmusa hatja át: barátaink, hobbink, szabadidőnk, kedvenc filmünk, olvasmányaink, a sport, amit űzünk.

olvass tovább

Férfiszempont: Elengedni

Csak ülök az ágyadon, és tudom, el kell, hogy engedjelek. Ülök, és nézem a lányt, akit szeretek, de nem lehet már az enyém, úgy már nem, ahogy vágyom rá. Két külön irányba sodor minket a sors, akaratom ellenére. Aki a világon mindennél többet jelentett, most másnak fogja jelenteni a világot.

olvass tovább

El kell engedned, időnk lejárt

Magadhoz ölelsz, mintha egy boksz zsákot ölelnék. Megpihenek rajtad, de nincs megnyugvásom, az arcomat már nem érintem hozzád, feszítem a testemet, a lelkem is távol marad. Nincs bosszúvágy bennem, fehér zászlóval jöttem. Vajon hányszor emeltem már fel azt a zászlót, kifulladva, lihegve, belefáradva a hadakozásba? Nem akartad észrevenni, láthatatlan voltam, egy csöndes, lábujjhegyen járó, magányos, átkelni képtelen lélek a házadban.

olvass tovább

Különös, de életem szerelme vagy

Még soha nem éreztem hasonlót, furcsa, körülírhatatlan érzés. Állunk a bíróság bejáratánál, nem mozdul a lábunk, valami biztatót kellene mondani. Kimondani a végszót, amitől mindketten tudnánk végre, itt a vége. A végszó egy hallgatólagos megegyezés lenne közöttünk, mint a színházban, amitől végre legördül a függöny és mindenki hazatér a saját privát életébe. Nekem nincs privát életem, mert ami volt, abban benne voltál.

olvass tovább

8 szakítás, amit a legtöbben már elszenvedtünk

  • 2018. december 20.

Van egy elméletem, miszerint minden szakításnak van párja. Avagy nem vagy egyedül. Sokan túlélték már azt a konkrét helyzetet, amiben te jelenleg evickélsz, neked is muszáj lesz. Az alábbi nyolc, leegyszerűsített altípus közül legalább egyet már biztosan tapasztaltál, de gyanítom, nem vagyok egyedül azzal, hogy több mint a felét felírhatom az „Amit nem akarok újra átélni” listámra.

olvass tovább