Érzések, melyeket hajlamosak vagyunk összekeverni a szerelemmel
Ha a kapcsolat elején nem vagyunk tisztában érzéseinkkel, nem feltétlenül jelent rosszat. Az első hetekben senki nem töpreng prózai dolgokon, egyszerűen csak kirobbanóan boldog, élvezi a pillanatok szépségeit, úszik a boldogság mámorában. Aztán halványul az idealizált kép, majd lehull az álarc, láthatóvá válik az esendő ember.
És amikor felbukkan a valódi ember a szépséges, idealizált álarc mögött, akkor sokszor a vágy is elmúlik. Hol az izgalom, a várakozás öröme? A csupán fellángoló szenvedélyen alapuló kapcsolatok állomások, és nem mérföldkövek az életünkben, ezek csak carpe diem üzemmódban működhetnek, nincs közös jövő ígérete.
Ahol igazán mély, elkötelezett érzések vannak ott a szenvedélykapcsolatot felváltja a társszerelem, a szerelem élvezete mellett együtt létezünk, dolgozunk, ellátjuk feladatainkat, hiszen nem élhetünk örökké a szenvedélyszerelem idilli állapotában. A társszerelem magában foglalja a teljes elköteleződést, intimitást és a szenvedélyt. Amikor ide eljutunk, már nem a szerelembe és idealizált képzeteinkbe vagyunk szerelmesek, hanem egy igazi, valóban jóban-rosszban mellettünk álló társba, akinek minden arcát. Ismerjük, és mégis szeretjük. Vannak azonban érzések, melyek a szerelem érzéséhez hasonlítanak, mégsem azok.
Hála. Nincs melengetőbb érzés, mint tudni, hogy egy másik ember szándékos jótette segíti az életünk menetét. A hála a megtapasztalt szeretetre és jóságra adott érzelmi reakció, aminek fontos része a jótett viszonzásának a vágya. Jó érzés tudni, hogy van valaki melletted, aki kedves, segítőkész, empatikus, pozitív a kisugárzása, és segít kilábalni egy korábbi szakítás okozta szívfájdalomból, jó vele eltölteni az időt, mert érzelmi támaszt nyújt, meghallgatja legmélyebb vívódásaidat. A hálaérzet nagyon fontos minden szeretetkapcsolatban, ám gyakran mosódik össze a szerelem érzésével.
Testi vágy. Szenvedéllyel marjuk egymás ajkát, és az eszeveszett vonzalom kezdeti, módosult tudatállapotában képtelenek vagyunk szavakba önteni, amit érzünk. Intenzív testi vágy, vagy mindent elsöprő szerelem? Az észveszejtő szexuális vágy könnyen elhomályosít minden intuíciót, az ösztön és a hormonok játszanak velünk kegyetlenül édes játékot, egy ideált látunk, aki megrészegít, nem vagyunk beszámíthatók, ne is várja el senki, mert józan ítélőképességünket kint hagytuk a küszöbön kívül. Van, amikor hajlamosak vagyunk a testi vonzalmat összetéveszteni ennél komolyabb, mélyebb érzelmekkel.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez