Megnyitom a szívem

Én gondozni akartam veled azt a kertet. Úgy gondoztam volna, hogy tudom milyen, ha valaki összetapossa a virágainkat, az enyémeket is tették már tönkre, én sem mertem azóta igazán új magokat szórni, de veled megpróbáltam volna, veled akartam. Veled közösen öntöztem, gazoltam és óvtam volna a széltől is. Nem gázoltam volna bele a kertünk díszeibe, hanem vigyáztam volna rá, és folyton gazdagítottam volna.

Ami engem megérintett benned az nem a külső csillogásod volt, hanem a belső fényed. Azt hiszem ez a fény megrészegített és el is vakított."

Bár kezdő kertész vagyok, de készen álltam, hogy megtanuljam, hogyan kell valakivel virágos bokrokat, gyümölcsöző fákat termeszteni és azt hittem tudod, és látod, hogy csak idő kell, hogy a vadhajtásoktól megszabadítsam a területet. De nem vártad meg, most sem, neked kész virágzó kertre van szükséged, miközben a te lelked is szenved a gyomoktól. Ami engem megérintett benned az nem a külső csillogásod volt, hanem a belső fényed. Azt hiszem ez a fény megrészegített és el is vakított. A keresőknek pillanatnyi csillogás kell, a belső fényért nem mernek és nem is akarnak a mélybe ásni, hiszen tudják, sokáig úgy sem maradnak, még nem, még nem állnak készen a maradásra, még csak keresni akarnak és nem merülni, nem kötődni igazán. Ülök a még terméketlen talajon, úgy várva, mintha elhinném, hogy egyszer végre hazaérkezel arról az útról, ahova úgy mentél el, hogy vártad, hogy visszaérkezz hozzám. De nem vagyok szomorú, és nem gyengébb lettem, hanem erősebb, nélküled is befejezem a kertet. Könnyek nélkül, a saját magam örömére varázsolom egyedivé és különlegessé. Amíg távol vagy megtisztítom, és termékennyé teszem, olyan dolgokat ültetek el benne, amire mindig is vágytam, a felszínre hozom, amit a föld magában rejtegetett, helyet csinálok benne az ide érkezőnek.

Talán, ha az ég is úgy akarja, mikor minden partot megjártál, de sehol sem maradtak életben a gyökereid, a földem színpompás kavalkádja, csalogató illata visszaterel az én is kis kertembe, ami már akkor ragyogni fog, és nem érted fogom gondozni, hanem azért, mert növekedni akarok, és nélküled is nyertes maradok. Már most is sokkal fényesebb vagyok, ahogy napról napra, egyre jobban megnyitom a szívem, és már nem keresgélek, mert tudom, ide kellett megérkeznem.

Továbbiak itt és itt!

Előző

2 / 2. oldal

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!