Rómeó, Júlia és a Sors
Rómeó és Júlia. Kevés ennél tökéletesebb illúzióhálót fontak a történelem során, ami egyúttal ennyire hűen mutatja be azokat az aspektusainkat, amelyek miatt továbbra sem állunk túl jól egymással – mi, Júliák és ti, Rómeók. A felszínen ez egy – a külső erők és a gonoszság hatására beteljesületlen – szerelem története. Egy tragédia két gyermekről – ez nagyon fontos momentum! Mint ahogy nem sikerül felnőnünk ma sem a felnőtt értékeket képviselő valódi kapcsolatokhoz. A végtelenségig dölyfös Júliák és játszadozó Rómeók korát éljük, ez határozza meg társadalmunkat.
Az alapproblémák és – tulajdonságok nem változtak, mint ahogy a motivációk sem. Az illúziók, melyeket továbbra is a kapcsolataink dinamikájához kötünk, ragadványok, amelyek a saját életünkben is olyan eseményeket hoznak, akár egy mesében. Ennek azonban a legcsekélyebb mértékben van köze a valósághoz. Rómeó és Júlia meg nem élt szerelme életünk története, olyan szerelmeké, amelyek a legritkább esetben valósulhattak meg, és így életünk végéig képesek fenntartani bennünk a feszültséget, s
örök izgalomban tartani minket. A megvalósultak pedig, amelyek a valóságban is létezőek, igazi drámává, tragédiává válnak, kihívássá és sok-sok negatív érzelem hordozójává, mert nem tudtak benne maradni a tündérmese skatulyájában. Az igazság az, hogy jobban szeretünk álmodozni, mint megélni a valóságot. A valóság élvezetéhez ugyanis fel kell nőni, nemcsak vágyakozni a harmonikus kapcsolatokra, hanem tenni is értük.
Barna Berni: A férfi-nő mítosz. Rómeó megöli Júliá?
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez