Megcsalás-félrelépés? Van különbség? Elmondjuk-e?
Ha valaki félrelép mindig a másik fél a hibás-szokták mondani, kicsit lesarkítva. Mert aki megcsalásra képes, nem kap meg valamit, amire vágyik és persze, hogy másnál keresi a teljes kielégülést. Nők érzelmi részről, férfiak testiség szempontjából. Ezért hibáztatja a megcsalt fél mindig magát.
De vajon mi számít megcsalásnak? Le kell szögezni előre egymás között? És ha megtörtént a dolog, tartozunk-e a másiknak annyival, hogy őszintén bevalljuk bűnünket? Kockáztassuk-e ezzel a kapcsolatot? Többféle kimenetel létezhet. Először is, vizsgáljuk meg, hogy miért történt a dolog? Mi az, amit nem kapunk meg a párkapcsolatunkban, pedig annyira vágyunk rá, hogy emiatt képesek vagyunk félrelépni? Kommunikáltuk ezt valaha a párunk felé?
A megcsalás és a félrelépés között van egy óriási különbség:
A megcsalás, mikor érzelmi vagy/és testi kielégülést keresünk másnál, általában rendszeresen. Mert valami hiányzik, valamit nem kapunk meg. Ennek ellenére kényelmes, hogy ott van mellettünk egy biztos pont, akihez kötődünk, közös múlttal, közös élményekkel, esetleg még szeretetet is érzünk iránta, akár egy vagy több gyerek is „összeköt” minket. Tudjuk, hogy a kapcsolatot folyamatosan ápolni kell, energiát kell belefektetni. Viszont nőként nem kapjuk meg azt az intimitást, azt a szeretetet, törődést, odafigyelést, melegséget a szívünkbe, amitől egy vonzó, kívánatos, értékes nőnek érezhetjük magunkat. Férfiként pedig nem kapjuk meg azt a változatosságot, azt a rendszeres testi kielégülést, esetleg azt a szabadságot, amire vágyunk. Tehát a cél, hogy tökéletesen érezzük magunkat, mindent megkapjunk amire vágyunk, félretéve azt, hogy kettő (vagy több) különböző embertől. Persze sejtjük, hogy ez így nem tökéletes, de ha már mindent megkapunk, amire vágyunk, nehéz alább adni és elvenni belőle.
Photo by GettyImages
A félrelépés teljesen más. Általában az önbecsülés, saját magunk elfogadásának hiányából fakad. Ez történhet egy alkoholmámoros éjszakán is, mikor tudatalattink kicsit jobban előtör és kell a visszaigazolás, hogy igen is kellünk másnak, még mindig vonzóak vagyunk, esetleg egy előző kapcsolat után még „ki akarjuk élni magunkat”, hogy azt csavarjuk az ujjunk köré, akit csak akarunk. Mégis ez az, amit általában sokkal jobban megbánunk, mint egy érzelmeink vezérelte megcsalást. Fájó bűntudat követi. Talán magunk sem értjük, miért történt ez, hiszen szeretjük a párunkat és boldogok vagyunk a párkapcsolatban.
A következő kérdés pedig, ami szétmarcangol belülről, hogy elmondjuk-e vagy nem?
A megcsalás az, ami után gyávák az emberek. Nyilván tényleg az a legkényelmesebb helyzet, hogy minden vágyunk teljesítve van kellő rendszerességgel. De vajon ez hosszú távon is kifizetődő? Vajon a két partnerünktől mindig meg fogjuk kapni azt a fajta támogatást, amit jelenleg megad? Mivel egy jó kapcsolatba folyamatosan bele kell adni mindent, de már (mi is) csak feleannyit adunk bele, a válasz nem. Általában ezeket az igényeinket egy személyben keressük, és ez partnereinknél sem lesz másképp. Ha pedig őszinték vagyunk, megadjuk neki az esélyt, hogy ő is még azelőtt találja meg ezt az egy személyt, mielőtt teljesen összetörnénk őt is és magunkat is. Sajnos egy ilyen helyzetben már hiába az őszinteség, nem fog javulni a kapcsolat, csak a vesztünkbe menekülünk. (Kivéve a közös megegyezés alapján létrejött nyílt kapcsolatban, de az egy másik téma.)
A félrelépésnél más a helyzet. Ott magunkban kell rendbe rakni a dolgokat. Ha komolyan gondoljuk a kapcsolatunkat nem mondjuk el, mert nem érdemli meg a másik, hogy a saját önbizalomhiányunkkal osztozzunk vele és ekkora fájdalmat okozzunk neki a saját hülyeségünk miatt, mikor valójában mindent megkapunk tőle. Vállaljuk a következményeket, ha hülyeséget csináltunk és az ezzel járó kegyetlen bűntudatot és szenvedést. Ha elmondjuk, és még meg is bocsájtanak nekünk, örökre törést okoz a párkapcsolatunkban, még ha nincs is kimondva. Hiába a legendák, egy újra felépített, megjavított ház sosem lesz ugyanolyan, mint új korában, ahogy a bizalom sem.
Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!
Szólj hozzá a cikkhez