What else – Kia Niro PHEV Platinum

A KIA Niro tesztsorozatunk utolsó felvonásához érkeztünk, hiszen a tisztán elektromos változat (EV) és az öntöltő hybrid (HEV) után a plug-in hybridet (PHEV), azaz a konnektorról tölthető hybrid verziót teszteltük. Ez a verzió, illetve maga a hajtása, rendkívül megosztó, rengeteg előnyét és hátrányát fel lehet sorolni. Annyi bizonyos, hogy alaposan ismernie kell magát és a saját autózási szokásait annak, aki emellett a verzió mellett dönt.

Óriási a divatja a plug-in hybrid autóknak mostanában, de úgy vélem, hogy itt nem tudatos döntésről van szó, hanem arról, hogy ezzel a meghajtással tudjuk a leginkább zöldre mosni magunkat. Ez nem kritikája a Niro PHEV-nek, hanem általános kijelentés a plug-in vásárlással kapcsolatban.

Meggyőződésem, hogy környezetvédelmi szempontból talán a leginkább zöld autóról a plug-in esetében beszélünk, de mint mindennek, ennek is van árnyoldala.
Az autósok nagytöbbsége naponta nem megy többet, mint 50-60 kilométer és ezt a távolságot jellemzően városban teszi meg. A Niro PHEV ebből a szempontból kiváló választás lehet, hiszen tisztán elektromos üzemmódban teljes mértékben megfelelő ennek a távolságnak a megtételére. A gyári adat szerint 65 kilométer megtételére alkalmas, amely egészen reális, hiszen most a hidegben is képesek voltunk a teszt során 50 kilométernél is többet megtenni vele.
A Niro PHEV-ben egy 11,1kW teljesítményű akkumulátor csomag biztosítja a haladáshoz szükséges energiát, amely közel hatoda a tisztán elektromos Niroban elhelyezetthez képest (64,8kW). Ez azt jelenti, hogy közel hatod annyi nehézfémre van szüksége egy ilyen autónak. Másképp megfogalmazva, hatszor annyi Niro PHEV tud elkészülni annyi akkumulátor felhasználásával, mint amennyi tisztán elektromos. Amely utóbbiban az esetek jelentős részében kihasználatlan tömegként nehezedik az útra és folytathatnám a sort, hogy mennyi plusz környezetterhelést jelent.

A Niro PHEV ebből következően olcsóbb, hiszen jelenleg 13,5 millióról indul az árlista, a tesztelt, minden igényt kielégítő, rengeteg extrával felszerelt változat is 16 millió alatt volt. Tehát 3 millió forinttal olcsóbb, mint egy elektromos Niro. Ez pedig nagyon sok pénz és adott esetben akár fölöslegesen kiadott költség. Az fontos persze, hogy tudjuk előre, hogy mire fogjuk használni és megfelelően tudjuk tölteni.
A másik fontos pontja a plug-in hybrid hajtásnak, a töltés. Szigorúan nem ajánlom azoknak az ilyen típusú autót, akik nem tudják otthon és/vagy a munkahelyükön tölteni. Egy tisztán elektromos autóval lehet úgy élni, hogy gyorstöltőn, bármilyen közterületi töltőn időközönként feltöltjük. Egy PHEV esetében a felvehető áram mennyisége és az ezzel járó macera ezt teljesen értelmetlenné teszi. Persze ha éppen egy bevásárlóközpontban, közértnél töltünk bele az természetes, de a napi szintű 40-50-60 kilométerre elegendő áramot a legegyszerűbb, ha éjszaka, vagy a munkahelyünkön „csöpögtetjük” bele. 6-7 óra alatt ugyanis egy sima 220V-os konnektorról is feltölthető a 11kW-os aksi és így a legkevesebb kényelmetlenséget okozza. Nem kell eljárni tölteni, nem veszítünk az egyébként is relatív kicsi hatótávból a töltési ponthoz eljutás miatt.

A zöld rendszám természetesen mindenképpen jár, de a plug-in hybrid azoknak ideális, akik jellemző módon a városban használják az autójukat, de nem szeretnének abban a kötöttségben lenni, ami az elektromos autózással jár. És egyébként, ha jól belegondolunk, az autópályázás nem kifejezetten az elektromos autók fő terepe, függetlenül attól, hogy ki milyen hatótáv rekordot képes beállítani vele, vagy éppen milyen ügyes módon képes megszervezni a töltési pontokat egy hosszabb utazás során.

A Niro PHEV mindet tud, amit egy plug-in -nek tudnia kell. A fenti leírás természetesen nem csak a Kia-ra szól, de miután gyors egymásutánban járt nálunk a másik két típus (az elektromos tesztje itt, az öntöltő hybridé pedig itt olvasható), így a bemutatáson kívül ezt a pár iránymutatást fontosnak tartottam leírni.

A Niro PHEV tényleg fantasztikusan sikerült. A külső design gyakorlatilag abban különbözik a másik két meghajtástól, hogy két töltőnyílással is találkozunk az autó bal oldalán. Elől az elektromos töltőkábel csatlakozója, hátul az üzemanyag betöltő nyílás található.
Ahogyan azt a többi modell esetében leírtam, az új Niro minden méretében növekedett az elődjéhez képest. A méretnövekedést jól nyomon követhetjük a beltérben úgy általában és különös tekintettel a hátsó lábtérre. A csomagtartó mérete is növekedett, minden meghajtás esetében 24 litert, amelyek közül továbbra is a PHEV változat rendelkezik a legszerényebb kapacitással. Ez 328 litert jelent alaphelyzetben, lehajtott hátsó ülések esetén pedig 1342 literig bővíthető a tér.

Amennyiben családi autónak kívánjuk használni a Nirot, ez lehet az egyik legkomolyabb ellenérv a konnektoros hybrid hajtással szemben. Nem véletlen, hogy a családi használatot emeltem ki, hiszen a Niro sikerének egyik titka mindig a jól pakolhatóság, a tágas hátsó tér és nagy fejtér volt. Éppen ezért lett az elődmodell is olyan népszerű.

A plug-in meghajtásért egy, a hybridben már megismert, 1,6 literes benzinmotor 105 lóerővel és egy, a hybridhez képest közel kétszer nagyobb teljesítményű, 84 lóerős villanymotor a felelős. Együttes teljesítményük adja a maximális 183 lóerőt, 265Nm nyomatékkal. Utóbbi ugyan megegyezik a normál hybrid nyomatékával, de a nagyobb teljesítményű villanymotor és az összkerékhajtás miatt a gyorsulás lényegesen kecsegtetőbb, 9 másodperc alatti. Ez pedig valóban fontos lehet, hiszen a full hybrid talán túlságosan lomha.
A fogyasztás a használattól függ, hiszen elektromos meghajtás esetén akár 0 liter is lehet. Teljesen kifogyott akkumulátor esetében 6-7 liter közötti fogyasztással számolhatunk, ami szintén nem tekinthető soknak.

A Niro PHEV technikai arzenálja, vezetéstámogató és biztonsági felszereltsége párját ritkítóan jó, azt is mondhatnám, hogy maximálisan hozza a 2022-ben elvárható maximumot. Két 10,25” -es digitális kijelzője (a műszerfal és a középkonzoli érintőpanel) kiváló minőségű, jól átlátható és könnyen kezelhető. Bárcsak senki sem csinálna ennél rosszabbat (de sajnos sok gyártó csinál). Úgy is fogalmazhatnék, hogy a Kia által használt rendszer számomra etalon, van nála talán jobb, de csak prémium kategóriában.
Élmény volt használni ezt az autót és biztos vagyok benne, hogy ár/érték arányban a Kia jelenleg mindent visz és talán hasonlóan, mint a mobiltelefonok esetében, a koreai márkák már lehagyták az európai vagy éppen japán tömegmárkák minőségi szintjét.
Az utolsó megjegyzésem egyértelműen szubjektív, de nekem Aero csomag nélkül, amilyen a mostani tesztautónk is volt, még jobban is tetszik a Niro, mint az erőteljesen kihangsúlyozott C oszloppal, ezen extracsomag választása esetén. De ez is mutatja, hogy a Niro mennyire jól sikerült, ha ilyen minimális kifogást lehet csak benne találni.

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!

Szőnyi Zoltán

Jó pár évet töltöttem az autós szakmában, de azt is mondhatjuk, hogy ez egy továbbtanulási időszak volt számomra, mivel egész életemben érdekeltek az autók. Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen több száz különböző fajta autót volt szerencsém kipróbálni életem során és számos szakmai konferencián volt lehetőségem képződni. Igyekszem a megszokotthoz képest más megvilágításból írni, beszélni az autókról.