A Volvo teljesen elektromos járművének értékesítése nem is olyan régen, 2021-ben indult. A C40 Recharge duplamotoros változata alig 1,5 éve járt nálunk. A relatív rövid eltelt idő ellenére jelentős fejlesztésen esett át a modell, amely miden szempontból pozitívan hatott a használatára. Módosult a hajtás, javult a töltés és az elméleti hatótáv is növekedett.

A Volvo 2030-ra tűzte ki célul, hogy tisztán elektromos meghajtással fog autókat értékesíteni. Azt hiszem kimondható, hogy a viszonylag rövid idő ellenére hosszú utat kell még a márkának bejárnia, hiszen a mostani modellpaletta jelentős része nem tisztán villanyos. De ez nem jelent semmit, csupán azt, hogy komoly modell dömpingre számíthatunk a Volvonál.
A C40 egész közeli rokonságban áll a Volvo XC40-nel, gyakorlatilag annak coupé vonalú változata. Az első ajtóig a két autó megegyezik egymással, mint ahogyan a belső terük is. A különbség a tetőívnél és a hátsó rész befejezésénél van. Illetve a másik szignifikáns különbség, hogy ellentétben az XC40-nel, a C40 kizárólag tisztán elektromos változatban kapható.

Ebből az utóbbi körülményből következik, hogy az autó fejlesztésénél nem voltak elsődleges szempontok az elektromos autók kialakításánál figyelembe vett tényezők. Értem ezalatt a légellenállási alaktényezőt, az autó módosított arányait. Sok gyártóval találkozhatunk, aki úgy döntött, hogy azonos karosszériát kínál különböző meghajtásokkal. Legjellemzőbben ilyenek a Stellantis autói, a BMW számos típusa. A másik fejlesztési irány, amikor a gyártó egyedi karosszériát készít az elektromos autók számára, ilyen például jellemzően a Mercedes. Persze a legtöbb esetben a márkák modellkínálatának van egyedi fejlesztésű és közös platformon található modellje is. Gondoljunk csak a KIA/Hyundai portfólióra. A Volvo viszont az egyetlen, aki úgy elektromosított teljesen egy modellt, hogy az „eredeti” fejlesztési irány egy hagyományos, belsőégésű motorral szerelt változatot célzott meg.

A C40 frontrésze annyiban különbözik egy benzines XC40-től, hogy a hűtőrácsot telibe fényezett műanyag burkolatra cserélték. Ennek közepén található a márkalogó. A motorháztető alatt, ha már ott van a kihasználatlan tér, egy méretes, 31 literes tárolót helyeztek el, amely kiválóan alkalmas többek között a töltőkábelek elhelyezésére.
Ez a fajta, nem egyedi elektromos kialakítás abból a szempontból mindenképpen jó, hogy nem volt szükség arra, hogy a jellemző, sokak által kedvelt márkaarculati elemeket újra definiálják. A Volvo C40 karakteres, ízig-vérig Volvo maradt. Számomra ez az egyik leginkább pozitív tulajdonsága a C40-nek. A fényszórók, a meredek szögben ívelt frontrész, a letisztult karosszéria forma pontosan ugyanazt a hatást kelti, mint az összes Volvonál. Nem hivalkodó, mégis a DNS-éből árad egyfajta prémium hatás. Ahogyan rápillantunk, azonnal tudjuk, hogy egy minőségi elemekből összeállított jármű van előttünk. A hatalmas 20” -os kerekek és a kerékjáratok fényezetlen elemei a crossoverekre jellemző, emelt hasmagasságú hatást keltik. A feltűnő, úgynevezett fusion piros metál fényezés, kifejezetten jól állt a tesztautónak. De ez is egy olyan árnyalat, amelyet megszokhattunk a Volvoknál.

Az autó méretei teljesen ideálisak a városi és városon kívüli használatra. Kompakt kategória révén tényleg egy általános mindenes a C40. 4,44 méter hosszú és annak ellenére, hogy nem elektromosnak készült az alap, ahogyan említettem, a 2,7 méteres tengelytáv egészen tisztességes. A csomagtér sem kicsi, hiszen a többszintű, remekül variálható tér 404 literes.

Az autó belsejében, ahogyan a márkától megszokhattuk, visszafogott elegancia uralkodik. A Volvo ebből a modellből már száműzte a bőrt, de a szövetek, műbőr és egyéb műanyag kiegészítők hozzák a skandináv eleganciát. Nem a harsány színvilágtól, hanem a visszafogott konzervativizmustól lesz a Volvo az, ami. A C40 pedig ilyen szempontból tökéletes örökség. Aki ezt a stílust úgy általában kedveli, a Volvo C40-et imádni fogja.

Az infotainement rendszer, amelynek a lelke a 9” -es központi kijelző, meglehetősen sokat fejlődött az elmúlt 1,5 évben. Az Android rendszer (amely teljesen más, mint a telefonoknál megismert rendszer), rengeteg opciót, kiegészítő appot kínál a felhasználók számára. Az alap Google térkép a legideálisabb, ha a töltési pontok, hatótávolság miatt nyugodtak akarunk lenni, hiszen a rendszer folyamatosan mutatja számunkra, hogy mik a lehetőségeink, aktuálisan megtehető távolság. Aki viszont a sebességmérések és egyéb útinformáció miatt a Waze-t részesíti előnyben, annak sem kell feltétlenül a telefonját tükrözni a képernyőre – amely egyébként már működik, ellentétben a másfél évvel ezelőtt tesztelt duplamotoros változattal (a korábbi teszt itt olvasható) – hiszen már ez az applikáció is letölthető a play áruházból, sok egyéb más programmal egyetemben. Az infotainementről elmondható, hogy megfelelően gyors és egyszerű, a kezeléséhez gyorsan hozzá lehet szokni. 
A tesztelt egymotoros C40 hátsókerék hajtással 252 lóerős teljesítménnyel rendelkezik és ehhez 420Nm maximális nyomaték társul. Ennél a konfigurációnál már a nagyobb akkumulátort kapjuk, amely bruttó 82, nettó 79kWh kapacitással rendelkezik. Ahogyan a WLTP eredményeknél mostanában megszokhattuk, a létező legoptimálisabb körülményeknél és a legóvatosabb lábú sofőr esetén teljesíthető hatótáv/fogyasztás adatokat kommunikálják. Ez esetben ez 578 km és 16,4kWh fogyasztás 100 kilométeren. A valóság, ezeken a téli napokon, ennél sokkal rosszabb. A tesztünk alatt 320-350 kilométeres hatótávra sikerült jellemzően hozni a hatótávolságot. Autópályán 100-105 km/h sebesség mellett 23-24kWh, 110-120km/h tempónál 24-26kWh a fogyasztás. A fogyasztás mellett a pályán történő használatnál nem tetszett még az autopilot funkció. A sávtartás, sávelhagyás figyelő nem működött megbízhatóan.
Független ezektől a körülményektől, illetve elsősorban arra a terepre koncentrálva, amelyre a villanyautó igazán való, tehát a városi használatra rendkívül kényelmes és természetesen ezen a terepen lényegesen jobb fogyasztási értékekre alkalmas a C40.
Töltési sebessége gyári katalógus alapján 28 perc a legjobb esetben 20-ról 80%-ra. Nem teszteltük ezt a képességét, hiszen nem tartom életszerűnek azon kevés töltőpontnál való mérést, amelyből viszonylag kis szám érhető el az országban. Illetve ezen a ponton is a teljesen ideális állapotra koncentrálnak a gyártói adatok, amelyek a téli időszakban egészen biztosan nincsenek meg. De ha ez fontos valakinek, akár 200kW-tal is tölthető a C40. Ennél talán fontosabb, hogy 3*16 A-rel, akár 11kW-tal, egy fázisról 7,2kW-tal tölthető az autó.
Számomra továbbra is a legfontosabb kérdés egy villanyautó esetében a fogyasztás, hiszen nemcsak a pénztárcánkra hat, hanem az időnkre is az elfogyasztott több energia. Ezen a ponton biztosan fejlődnie kell a Volvonak a következő években.

A vezetési élmény kifejezetten remek a Volvo C40 volánja mögött és ez a tény némiképpen feledteti az előzőekben kritizált hatótáv adatokat. Nagyon kellemes a rugózási kényelme, jó a fordulási képessége, kiválóan manőverezhető az autó. A gyorsulási értéke nem fergeteges, 7,2 másodperc százra, de véleményem szerint tökéletesen elegendő az általános, életszerű vezetési körülményekhez. A kiláthatóság ugyan a csapott hátsója miatt messze nem tökéletes, de ezt a többi körülmény remekül kompenzálja.

A végére hagytam még egy fontos körülményt, mégpedig az árat. A Volvo egyértelműen presztízs autó, így az ára is ehhez a kategóriához illeszkedik. 22 millióról indul a C40 árlistája. Az általunk tesztelt Ultimate 25 millióba kerül, amely kiegészítve az extrák többségével 27 milliós végárat eredményezett a tesztautónál. Meglátásom szerint ez jelenleg túl sok. A versenytársak, BMW vagy az Audi is olcsóbbak, de talán ennél nagyobb problémát jelent a Volvo számára a Tesla. Ugyan ez a márka egészen biztosan nem presztízs kategória, de az imidzse nagyon erős. A Tesla Y, amely nem közvetlen kategóriatárs, de egészen közel van, jelenleg 10 millióval olcsóbb. Ez pedig nagyon-nagyon nagy különbség.
Összeségében tehát elmondható, hogy a Volvo iránya sok helyen nagyon jó. Kellemes hangulatú, jól vezethető elektromos autó a C40, de fogyasztásban (amely lehet akkor jelentősen jobb lesz, ha koncentráltan elektromosra tervez) fejlődnie kell, továbbá az árazást át kell gondolnia. Pont a Volvo tulajdonosának, a kínai Geely-nek kell a legjobban tudnia, hogy komoly fenyegetést jelentenek a presztízs márkák számára a lényegesen olcsóbb kínai gyártók, mint például a BYD is.           

• 2023 volvo c40 c40 recharge teszt c40 volvo Volvo c40 Volvo c40 recharge ultimate teszt

---

Tetszett a cikk? Oszd meg másokkal is!