Soha nem terveztem nélküled az életem

Soha nem terveztem nélküled az életem. Ha a jövőre gondoltam, mindig benne voltál. Benne voltunk, mi ketten, együtt, egy erős szövetségben. Soha nem hittem, hogy túl kell majd élnem a hiányodat. Soha nem tudtam elképzelni, hogy az, ami kettőnket összekötött, egyszer szétbomlik majd.

olvass tovább

Amikor a szív az úr

Vad szél seper végig az utcán. Hideg a tél, s én egyedül didergek. Nincsen kihez hozzábújnom, nem karol át éjszaka senki, nem tudok odabújni a jéghideg tappancsaimmal két meleg nagy talp közé. Elszomorít a magány, vágyom a szerelemre. Vágyom rá, mégis taszítok minden kedvesen közelgő férfit. Meddig lesz még így? Mikor állok majd újra készen befogadni valakit a szívembe?

olvass tovább

Az ideális nő

Az Ideális Nő nem “Yes Woman”, önálló gondolatai vannak, érvel, vitázik. Mindezt lehetséges, hogy tűzrőlpattant, mediterrán habitussal teszi, ám eközben női vonzereje mégsem szűnik meg csillogni.

olvass tovább

Félig-kapcsolatokban sosem lehetünk boldogok

Napról napra,egyre nehezebb normális, stabil alapokkal rendelkező párkapcsolatot kialakítani. Hallom a barátaimtól és tapasztalom is, ahogyan egyre, csak egyre silányabb minőségű emberi kapcsolatok jönnek létre, mi pedig szorgalmasan panaszkodunk, hogy sehol a boldogság, sehol az igazi érzés.

olvass tovább

Megbocsátás

Néha hiába mondjuk ki, hogy megbocsátunk, egyszerűen nem érezzük a szívünkben ezt az irgalmi állapotot. A megbocsátás egy hosszú folyamat, amelyben a léleknek meg kell küzdenie az őt ért sérelemmel.

olvass tovább

Ennyi nekem már nem elég

Nagyon furcsa az élet. Néha magam sem tudom, hogy a dolgok, hogy tudnak ilyen gyorsan megváltozni. És ilyenkor jövök rá mégis arra, hogy tényleg semmi sem állandó. Hogy mindig, minden formálódik. Akár kívül, akár belül.

olvass tovább

Ha nem félnénk egymást szeretni, talán már boldogok lehetnénk

Szokták mondani, hogy minden fejben dől el, és talán az élet színpadán ez valóban meg is állja a helyét, de a szív útján már nem biztos. Magunkra nézve azt mondanám, mennyire ostobák vagyunk, idegenként még ki is nevetném a botlásainkat. Hiszen kívülről minden olyan egyértelmű, fejben olyan könnyen meg lehetne oldani a kettőnk párbaját, de mind hiába, ha a szívzörejei mégis megállítanak mindkettőnket.

olvass tovább

Nem könnyű egy csapásra MI-ben gondolkodni

Valaki jöjjön. És rázza ki a lelkemből a port, mintha elhagyott szobában régen vigyázzban álló díszpárna volna. Engedje be a fényt az ablakokon, húzza szét a nehéz függönyöket, hadd nézzem, hogyan táncolnak vidáman a porcicák a beáramló napsütésben. Szűnjön a dohos, áporodott mozdulatlan vegetáció szaga, ma felkelek és járok, engedem hadd csókoljon szájon az élet.

olvass tovább

Veszélyes férfit szeretni - A rosszfiúság lélektana

Miért a horror? Miért az extrém sport? Miért a hullámvasút, és miért nem idegnyugtató sétahajókázás csöndes vizeken? Miért a rosszfiú? Miért nem a cseppet sem harsány, decens modorú, tiszta körmű, tisztelettudó, disznó vicceket tudatosan kerülő, soha nem elkéső, apró ajándékokkal évek óta kedveskedő jófiú a szomszéd íróasztalnál?

olvass tovább